Józsefvaros Anno - Wahrmann Mór
Csütörtök, 2016/12/08, 17:02:29 | Üdvözöllek Vendég | Regisztráció | Belépés

Wahrmann Mór











     Nagyapja, Wahrmann Izrael harminc éven keresztül (1796-1826) szolgálta a pesti zsidó közösséget rabbiként. Kilenc gyermeke született. Egyikük, Mayer Wolf sikeres textilkereskedő lett, és 1832-ben született fiát, Mórt már korán bevette a családi vállalkozásba. A művelt, világra nyitott fiú munkabírására jellemző, hogy miközben bölcsészetet tanult az egyetemen, főállásban a cég egyik vezetőjeként is dolgozott. Wahrmann Mór már fiatalon bekapcsolódott a közéletbe. 1853-ban társalapítója volt a kereskedelmi érdekvédelemre szakosodott Pesti Lloyd Társulatnak, amely kiadta a Pester Lloyd című német nyelvű napilapot is. Az 1860-as évek elején sorra publikálta cikkeit, amelyekben amellett érvelt, hogy a magyar gazdaságot függetleníteni kell Ausztriától.

Az írások felkeltették Deák Ferenc érdeklődését. A „haza atjya” ugyanis az önálló magyar nemzetgazdaság megteremtésében nagy szerepet szánt a zsidó tőkének és vállalkozó kedvnek. Ezért az 1867-es kiegyezés és a zsidók egyenjogúsítása után felkérte Wahrmannt, hogy a választásokon a zsidó nagypolgárság fellegvárának számító pesti Lipótvárosban induljon. A kerületben Wahrmann ezután zsinórban nyolcszor győzött. Egyetlen rövid időszak kivételével végig a Deák alapította kormányzópárt (Felirati, Deák majd Szabadelvű Párt) soraiban politizált. Politikai karrierje az egész magyar zsidóság sikeres beilleszkedésének szimbólumává vált. A Magyar-Zsidó Szemle 1893-ban így emlékezett az első zsidó képviselő politikai debütálására: „csodálatos esemény, hogy a ghetto szülöttje Deák törzskarának legjelesebbjei közt foglalt helyet.”

A Parlament pénzügyi bizottságának elnökeként jelentős szerepe volt a magyar gazdaságpolitika alakításában és az ország pénzügyi stabilisának megteremtésében. 1870-ben Házmán Ferenc képviselőtársával együtt ő nyújtotta be a Pest, Buda és Óbuda egyesítésére vonatkozó törvényjavaslatot. Megszállottan hitt abban, hogy Budapestből modern világváros lehet. A mai Szabadság téren álló egykori óriási börtön- és laktanyakomplexumot (az ún. Újépületet) az ő kezdeményezésére bontották le, utat adva ezzel a környék fejlődésének.

 
Mecénás és üzletember

A politika mellett Wahrmann nem adta fel üzleti karrierjét sem. Jelentős cégbirodalmat hozott létre. A magyar kapitalizálódás olyan kulcsvállalatainak lett társalapítója, mint a salgótarjáni vasmű, a Ganz, a Magyar Jelzálog és Hitelbank, illetve az Angol-Magyar Bank. Kiválóan tőzsdézett. Amikor az amerikai polgárháború idején (1861-1865) az ottani cégek papírjai mélyrepülésben voltak, Wahrmann tömegesen vásárolta fel a részvényeket, majd jelentős haszonnal adott rajtuk túl. Az 1873-as tőzsdekrach előtt néhány hónappal jó érzékkel értékesítette fontosabb pénzügyi befektetéseit.

Egyike volt a főváros legtöbb adót fizető polgárainak. Vagyonát nem titkolta: az Andrássy út 23-ban fényűző palotát építtetett, Szabolcsban, Hajdú megyében és a Csepel-szigeten pedig jelentős birtokokat vásárolt. Gazdag emberként példamutató mecénás volt. Jelentős összeggel támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát és a Vöröskeresztet, egyik alapítója volt a Magyar Történeti Társulatnak. Zenerajongóként állandó páholya volt az Operaházban, támogatta a Zeneakadémiát, és a magyar zenei élet fellendítése érdekében olyan világhírű művészek hazai vendégjátékát finanszírozta, mint Liszt Ferenc.   


Párbajok

Wahrmann mindig fellépett a közéleti-politikai antiszemitizmussal szemben. Istóczy zsidóellenes kirohanásaira keményen visszavágott, ennek lett az eredménye a híres párbaj 1882. június 11-én. A viadal nem nélkülözte a komikus elemeket. A kijelölt napon Istóczy és Wahrmann többször is megpróbáltak összecsapni, de egy hirtelen megjelenő rendőr, vagy a nevezetes eseményre összecsődülő tömeg miatt nem tudták elsütni pisztolyaikat. Végül Ercsi külterületén eldördültek a lövések, de egyik fél sem sérült meg. Bár a közvélemény előre megrendezett összecsapásra gyanakodott, a párbajozók minden bizonnyal komolyan vették a helyzetet. A viadal előtti napokban ugyanis Istóczy megházasodott, Wahrmann pedig végrendelkezett.

Wahrmannak egyébként nem ez volt az egyetlen párbaja. Egy alkalommal a politikus és természettudós Herman Ottóval veszett össze még furcsább körülmények között. A legenda szerint a csaknem vak Wahrmann a segédeit kérdezte, hogy „hol áll a goj?”, a nagyothalló Herman pedig arról érdeklődött, hogy „lőtt már a zsidó?”



Forrás: magyarzsido.hu
















Wahrmann Mór temetése





Wahrmann Mór síremléke a temetőben:















Sajnos ez a síremlék is fel és össze van törve.