JV. Anno 2020.

 

  Már régóta szerettem volna valahogy lefényképezni közelebbről, egyik nagy kedvencemet, a BKV Előre pálya régi, még az 1920-as években, túlnyomó részt fából épített, fedett lelátóját.
  Aztán egyszer a sors is, úgy látszott kedvezett nekem, mikor is felkerestem a helyet és megkérdeztem a kapuőrt, hogy lehetséges-e?
  Mint kiderült szerencsém volt, ugyan is, mint elmondta, másnap a pályán nyílt nap lesz, és a hely szabadon látogatható, sok rendezvénnyel.
 
  Másnap tehát visszamentem és sikerült közelebbről is megcsodálnom ezt a régies hangulatú lelátót. Talán annak is köszönheti még a meglétét, hogy nem építették át, hogy nem látogatják olyan sokan a pályát és nem is kell, olyan komoly biztonsági előírásokat betartani.

  A lelátóról amúgy fantasztikusan jó kilátás van nem csak a BKV,  hanem a mögötte lévő MTK pályára is.

  De nézzük csak, mit is tudhatunk meg a BKV csapatáról:


 

A labdarúgó-szakosztály, 1912 nyarán alakult meg, az akkori BKVT néhány tisztviselőjének kezdeményezésére. A két bordó-fehér színű felszerelést saját pénzből vásárolták.

Az első három év más hivatalok, elsősorban az Általános Hitelbank hasonló szervezetű tisztviselőivel lejátszott barátságos mérkőzésekkel telt. A bajnokságban először 1915-ben vettek részt. A Thököly és a Mexikói út kereszteződésénél felépült a BKVT sporttelepe, az úgynevezett „Nova pálya”, tulajdonosai az egyesületet a Hadibajnokság II. osztályába osztották be. 1918. szeptember 5-én a csapat új neve Budapesti Egyesített Városi Vasút Egyesülete (BEVVE) lett.

A Tanácsköztársaság után a támogatás hiánya, a villamosvasúti dolgozók helyzete miatt a szakosztály megszűnését eredményezte, a csapat az MLSZ bajnokságából is visszalépett. Az elkövetkezendő években az egyesület különböző díjmérkőzéseken vett részt, elsősorban a fővárosi üzemek részére kiírt polgármesteri serlegekért játszott.

1923. január 1-jével összevonta a különböző vasúttársaságokat BSZKRT néven. A labdarúgó-szakosztály erősödni kezdett. 1926-tól a bordó-fehér mez helyett már kék-sárga szerelésben játszik a csapat. 1928-ban megnyerték a bajnokságot. Az utánpótlás csapatok is számos első helyet szereztek.

 

 

 

A labdarúgó-szakosztálynak ebben az első aranykorszakában már nemcsak a vállalat tisztviselői szerepeltek a csapatban, de kalauzok, kocsivezetők, szerelők, pályamunkások is.

Az 1930/31-es bajnoki évben edzőmérkőzésen, 4:1-re verte a magyar profi válogatottat; legyőzte az Újpestet, a Nemzeti Bajnokságban szereplő Vasast, a Szegedet. Az amatőr csapatok közül ebben az esztendőben a BSZKRT SE szerepelt legtovább a Magyar Kupában.

A magyar labdarúgó sport átszervezése, az új rendszer kiírása a BSZKRT-ot is a Nemzeti bajnokság B. osztályába, a későbbi NBII-be sorolta. Az 1939/40-es évi bajnoki idényben sikerült az első osztályba jutniuk. A csoportbajnokságban harmadikok lettek az SBTC és a DiMÁVAG mögött. Az első osztályozón Diósgyőrött a DVSC ellen 2:1-es eredményt értek el, majd az MTK-pályán 5:2-re győztek a DiMÁVAG ellen, ami biztosította az első osztályba történő feljutást.

1945-ben a csapatot a BLSZ I.-be sorolták be. A Budapest bajnokságban 3. helyen végeztek. Az 1945/46-os kétfordulós bajnokságban is ezt a helyezést ismételte meg.

Az NBII-ben az első évben 9., majd 3. helyen végeztek. Az 1948/49-es évben az NBII Keleti csoportjában bajnokságot nyerve ismét jogot szereztek az elsőosztályú szereplésre, az idény végén kiesett. A következő idényt mégis az első osztályban tölthette, mert a szakszervezetek ipari átszervezése következtében (MATEOSZ beolvasztása) ismét jogot nyert az élvonalhoz, Budapest Előre néven. 1951-től kezdődően három éven keresztül a II. osztály élcsoportjában szerepelt.

A három egyesület fúziójának következtében az NBII-es helyet a Budapest Törekvés foglalta el, míg az FVV Törekvés a BII osztályban küzdhetett a bajnoki pontokért. A szétválást követően megalakuló Előre SC labdarúgó-csapata az NBII-be nyert besorolást, és váltakozó sikerekkel egészen 1966-ig ott szerepelt.

Az NBII-es szereplés egy évig tartott. Ezt követően egy év második vonal (NBI/B), majd ismét az NBII következett. A sportág átszervezése folytán 1974/75-ben a csapat az NBIII-ba került, két év bronzérem után megnyerte a bajnokságot. Az 1982/83-as bajnokságra ismét átszervezték a magyar labdarúgást. Ennek következtében a csapat a területi bajnokságba nyert besorolást. A Duna-, majd a Kőrös-, ezt követően a Mátra-csoportban történő szereplés után ismét a Duna csoport következett. 5 évig ebben a csoportban szerepelt a csapat.

1999-ben feljutottak a másodosztályba. 2001-ben bajnoki címet szereztek az NB I/B Keleti-csoportban, de az első osztályba való feljutást nem vállalták, elsősorban anyagi megfontolásból.

2012. 02.15.-én a BKV Zrt. vezetősége arról értesítette a sportklubot, hogy megromlott anyagi helyzete miatt nem tudja tovább finanszírozni a tevékenységét, és ezért február végén megszünteti.

 

A BKV Előre Stadionja a VIII. kerületi Sport utcában található, az MTK Stadion tőszomszédságában. A befogadóképesség jelenleg nagyjából 2500 fő, egy nagy fedett főlelátóval rendelkezik. Néhány éve a főlelátóval szemben volt egy állóhelyi rész, ám ezt lebontották. A főlelátót már a 20-as években megépítették.

 

Forrás és részletek: Wikipédia

 

 

A BKV pálya 2012-ben:

A lelátó nem sokat változott szerencsére az idők során.

 





Valóban nem rossz a kilátás a pályára innen fentről.

 

És az MTK pályára sem. A hátsó ablakokból kényelmesen
végig lehet nézni egy meccset. :-)




És az igazi retro érzés, ami felidézi az emberben az 1920-as éveket.

A faborítású tetőszerkezet.



Futók csoportja, korabeli szerelésben, a főépületen.




Igazi unikum ez az Ikarus 280-as, még ráncajtós buszkülönlegesség.
A BKV csuklós busza, lőtérré alakítva.




Vívás bemutató a nyílt napon.
 


 

 

Vestibulum nec ultrices diam, a feugiat lectus. Pellentesque eu sodales enim, nec consequat velit. Proin ullamcorper nibh nec malesuada iaculis. Donec pulvinar ipsum ac tellus ornare, quis vulputate lectus volutpat.