Józsefvaros Anno - Nemzeti Színház
Vasárnap, 2016/12/11, 05:05:48 | Üdvözöllek Vendég | Regisztráció | Belépés

Nemzeti Színház









 

  A Nemzeti színház eredetileg Népszínház volt, erre utal még a közelben fekvő Népszínház utca neve is. A Nemzeti színház épülete valahol a Rákóczi úton állt, nem messze az Astoriától, és mikor ezt lebontották, lett a Népszínházból Nemzeti színház.  A Nemzeti, ahogy a népnyelv hívta, szorosan összefonódott, nem csak Józsefvárossal, hanem az egész Budapesttel is. Ki ne hallott volna a Hétre ma várom a Nemzetinél című sanzonról? És nem véletlenül kapta róla a nevét a közelben álló Népszínház utca, vagy éppen a Blaha Lujza tér.




Amikor még Népszínháznak hívták




Az eredeti Nemzeti színház épülete a Rákóczi út elején



  Az épület megtervezését a tekintélyes bécsi Fellner és Helmer cégre bízták. Az eredeti elképzelés szerint a főhomlokzat a Nagykörútra nézett volna, ezt azonban megváltoztatták, így a fő nézet a városközpont szerinti lett és az épület hátulja nézett a József körútra. A patkó alakú, három emeletes, páholyos nézőtéren 1407 ülő, 475 állóhely és 50 páholy volt. A neoreneszánsz stílusú, a korban a legmodernebbek közé számító színházat 392 gázláng és 140 "lángzós" csillár világította meg. Az 1875. október 15-i ünnepélyes avatást személyes jelenlétével tüntette ki Ferenc József király és Rudolf trónörökös is. A színház vezetőjévé Rákosi Jenőt nevezték ki, aki egyik fő hangoztatója volt annak a véleménynek, hogy a nemzeti és a klasszikus drámák után itt az ideje, hogy a virágkorukat élő népszínművek és a már megjelenőben levő operett is otthonra leljen.






  Az 1880-as, 1890-es években, Evva Lajos igazgatása alatt a második virágkorát élte a színház, olyan hírességek voltak a tagok között mint Pálmay Ilka, Hegyi Aranka, Küry Klára. Nagy sikerük volt az olyan dramatizált látványosságoknak, mint a Sztrogoff Mihály utazása és az Utazás a föld körül. 1897-ben Evva Lajost Porzsolt Kálmán követte az igazgatói székben, ekkor szerződött a társulathoz a huszadik század egyik meghatározó színészegyénisége, az ünnepelt primadonna, Fedák Sári, aki rögtön kirobbanó sikert aratott a Bob Herceg címszerepében, amelyet 134 alkalommal játszott el. 1907-ben azonban kiderült, hogy a Népszínház alulmarad a hasonló műfajt játszó Vígszínházzal, a Magyar Színházzal és a Király Színházzal folytatott versenyben. Vidor Pál igazgató 1906-ban öngyilkos lett, nem sokkal később a társulat feloszlott. Az épület még majd hat évtizeden át szolgálta a magyar színjátszást, 1908-tól a Nemzeti Színház bérelte ki, itt játszottak 1964-ig. Ekkor az épületet városrendezési okokból lebontották (az alapjait állítólag meggyengítette a metróépítés), utolsó falszakaszait 1965. április 23-án robbantották fel.

Forrás: (Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)




Volt idő, mikor még felújították, nem bontották.

























És a belső:



A színház egy fogadó szobája




A földszinti ruhatár



A nézőtér

















Néhány érdekes cikk, régi újságokból.

(eredeti szöveg)




Blaháné érdemrendje


  Blaha Lujza fényes művészi pályájának elismeréséhez kitüntetőleg járult hozzá a királyi kegy is. A hivatalos lap november 15-iki száma közölte, hogy Ő Felsége a személye körüli magyar miniszter előterjesztésére Blaha Lujza (báró Splényi Ödönné) szinésznőnek e minőségben sok éven át szerzett érdemei elismeréseűl a koronás arany érdemkeresztet adományozta.

Magyar szinművésznők közül hasonló kitüntetésben részesült Prielle Kornélia asszony, a Nemzeti Szinház tiszteletbeli tagja, 1891-ben, félszázados szinészeti jubileuma alkalmából.

1900 November















Jászai Mari újra a Nemzeti Színházban!


  A kitűnő tragikai művésznő, Jászai Mari asszony ez év elején szerződési különbözetek miatt megvált a Nemzeti Színháztól és a Vígszínházhoz szerződött. Előre lehetett látni, hogy nagy tehetségének ott elég tere nincs, és hogy a Nemzeti Színház is kiegyengeti az utat a visszatéréshez.

Ez meg is történt. A Nemzeti Színház igazgatósága deczember elsején értesítette a művésznőt, hogy a miniszterelnök, mint a belügyminiszter, őt a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezte ki. A művésznőt 1901. április első napjáig köti a szerződés a Vígszínházhoz, s azontól a Nemzeti Színház tagja lesz ismét. Meglehet, hogy előbb is. Jászai Mari törzsfizetése 12 ezer korona, s ehhez 8 ezer korona működési pótlék. A törzsfizetést életfogytig kapja.

Örökös tagsági megtisztelő szerződése van az öreg Szigeti Józsefnek, ki mint színműíró is első helyet foglal el, és Prielle Kornélia asszonynak, a társalgási színművek kitűnőségének.

1900 December











Blaha Lujza búcsúja a Népszínháztól


  A kitünő művésznő, a múlt hóban legkedveltebb szerepeiben búcsúzott el a Népszinháztól, melynek legfőbb büszkesége volt. Művészetének teljes erejében nem vonúl nyugalomba, hanem a Nemzeti Szinházhoz megy át, hová a művésznőt örökös tagúl szerződtették. Sűrűn vendége lesz azonban jövőre is a Népszinháznak. Blaha Lujza október 31-ikén a „Sárga csikó” népszínmű Erzsi szerepében búcsúzott a népszinháztól. A mint megjelent, zugó taps és éljenzés köszöntötte. A közönség felállott s kendőt lobogtatott. Az egész előadást minden jelentnél megakasztotta a meleg és zajos tüntetés. A színfalak közt is ünnepelték. A népzsinházi bizottság nevében Ruszt József intézett hozzá beszédet. Porzsolt Kálmán igazgató úgy köszöntötte, mint a Nemzeti Szinház örökös tagját és a Népszinház örökös vendégét. Majd Szirmai Imre adta át a szinház személyzetének ezüstkoszorúját, Blaháné könynyes szemekkel válaszolt.

„Nem örökre búcsúzom”. – A Nemzeti Szinházban Blaha Lujza e hó 10-ikén lép fel „A sztrájk” népszínműben, Szigligeti és Balázs Sándor régi jó művében.

1902 Október











Csortos Gyula súlyos beteg

Konzílium dönt az operatív beavatkozásról

Már Buda felszabadulása után betegen hozták át Csortos Gyulát, a Nemzeti Színház örökös tagját, az ország legkiválóbb színészét, a Fasor-szanatóriumba.

A főváros vendégeként lakott a Fasor- szanatóriumban Csortos Gyula, akit Zilahy Lajos hozatott át autóval Pestre. Csortost azonnal orvosi kezelés alá vették, mert az ostrom alatt idegileg is leromlott, és régi cukorbaja is kiújult. Ádám és Zárday tanárok vezetésével hosszú hetek alatt annyira rendbejött a művész, hogy fel tudott lép több helyen is.

Az elmúlt hét hétfőjén Csortos abbahagyta a fellépéseit, olyan magas láz tört ki rajta. Azonnal kezelésbe vették, de állapota napról- napra súlyosbodott. Kiújult egy kis seb a lábán, amellyel annak idején behozták a szanatóriumba. A sebből eredő komplikáció miatt mér hétfőn is konzíliumot tartott Ádám professzor és Nádor Henrik tanársegéd. Véglegesen dönteni az operativ beavatkozás szüksége mellett kedden délben fognak.

Meghalt Csortos Gyula

1945 Augusztus
Cikkek forrása: Huszadik század












És a színház bontása