JV. Anno 2020.






 




   A Füvészkert eredetileg nem Budapesten volt, hiszen elődjét 1771-ben Nagyszombatban alapította Winterl Jakab, a vegytan és a botanika professzora.


   Winterl 1807-ben bekövetkezett halála után Kitaibel Pál, a kor nagy magyar tudósa vette át a kert vezetését és a gyűjtemény gondozását. Gyűjtőútjai révén elévülhetetlen érdemeket szerzett a Kárpát-medence természetrajzi feltárásában, s közel 150 növényfaj első tudományos leírója és a kert gyűjteményének fáradhatatlan fejlesztője volt. A kert anyagát szakmai irányítása mellett 1808-ban Grassalkovich Antal herceg Ország úti birtokára költöztették át.


    Kitaibel halála után 1817-től az Erfurtból származó Haberle Károly professzort bízták meg az igazgatói feladatok ellátásával. Tevékenysége és kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén rövid idő alatt európai hírűvé fejlesztette az akkor már közel 10 000 növényfajt bemutató kertet. Egyetemi tanárként a gyakorlati foglalkozásokat itt tartotta és hallgatóinak rendszeresen botanikai tanulmányi kirándulásokat szervezett. Ez időben a főkertész Rochel Antal volt, aki orvosi pályáját adta fel azért, hogy a botanikának élhessen. Nevéhez köthető az európai hírű szibériai gyűjtemény létrehozása és a Bánság flórájának természettudományi felkutatása. Haberle 1832-ben rablógyilkosság áldozata lett, s halálával véget ért a kert aranykora. Utódaként az igazgatói beosztásba Sadler József, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa került. A kert állaga ebben az időben vészesen leromlott és az 1838-as pesti árvíz miatt további nagy károkat szenvedett. A kialakult tarthatatlan helyzet orvoslására József nádor tett javaslatot. Kezdeményezésére méltóbb helyet kerestek a füvészkertnek és 1847-ben 80 000 forintért megvásárolták Festetics Antal 10,1 hektáros ingatlanát. A gyűjtemény tehát ezután került a Józsefvárosba.










A kert életében nagy változást hozott Linzbauer Ferenc sebészprofesszor igazgatósága, hiszen ekkor látványos és gyors fejlődésnek indult. Például 1864-65-ben építették fel az európai viszonylatban is jelentős méretű és ma is álló pálmaházat. Ekkor készültek el a kertben ma is látható emlékoszlopok is. Őt a 19. század utolsó évtizedeiben Jurányi Lajos igazgató követi. Ez további fejlődést jelent és Fekete József főkertész munkásságának köszönhetően a kert újabb virágkorát érte és ekkor már a 12 000 fajt számláló gyűjtemény nemzetközi hírűvé vált. 1893-ban az amazonasi tündérrózsa számára külön épületet építettek, melyet a növény iránti tiszteletből Viktória-háznak neveztek el. Az eredetileg angolparkot formázó kertben megtalálható volt természetes forrással táplált tó a közepében szigettel és műromokkal. Ez a kertnek tájképileg is olyan látványt adott, mely méltán aratott nagy sikert az odalátogatók körében.







A szakmai szempontból is Európa hírű Füvészkert jelentős területi csökkentések érték és az első világháború miatt fejlesztések sem történtek. A két világháború között időszakban Tuzson János professzor vezetése alatt azonban történtek számba is vehető fejlesztések. Új üvegházak épültek a rovaremésztő növények, a páfrányok és a kaktuszok számára. Ekkor készült el a Magyar Közép-hegység növényeit bemutató nagy sziklakert. A második világháborús bombázások és Budapest ostroma gyakorlatilag a növényzet és az építmények teljes elpusztítását eredményezte. A háborút követő helyreállítás nagyon lassan haladt. A kert majd csak az 1950-es évekre tért magához. Jelentős előrelépést Soó Rezső akadémikus munkássága hozott. Ő saját evolúciós rendszere szerint átalakíttatta a rendszertani gyűjteményt. A fejlődés és a törődés további jele, hogy 1960-ban sikerült elérnie a kert országos értékű természetvédelmi területté nyilvánítását. További jelentős fejlesztés volt, hogy a háború idején romba dőlt műemlék jellegű pálmaház felújítása 1965-66 között megtörtént és létrehoztak egy új kutatólaboratóriumot is a kertben.









A további fejlesztésekre sokat kellett várni, hiszen az elöregedő üvegházakat 1984-ben cserélték le korszerűbb bemutatóházra, majd egy évvel később még egy üvegházat is építettek.


A Füvészkert Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényének egyik fő helyszíne. A „Füvészkert” elnevezés a regény nyomán terjedt el.










A Füvészkert a mai Klinikák metróállomástól kifelé kezdődött és a Szigony utca, Üllői út, Korányi Sándor utca (akkoriban Ludoviceum utca), Illés utca, Tömő utca által határolt, azóta nagyrészt beépített területen helyezkedett el. Ennek Tömő utca felé eső hátsó traktusában látható a regényben is leírt, szimmetrikus elrendezésű üvegház. A regényben említett tó helyszínét nehezebb meghatározni, de Fogarassy Miklós irodalomtörténész szerint beazonosítható. Az Üllői úti klinikák közül utolsó, a mai Természettudományi Múzeum felé eső tömböket csak később, a Millennium (1896) után építették meg – ezeknek az épületeknek a „telkén” lehetett az a tó, ahol a regény szereplői a Füvészkertben a vörös ingeseket kihallgatták.



Forrás és részletek: wikipédia









Napjainkban:






   A kert különösen ősszel nagyon szép és érdekes, mikor a legtöbb déli gyümölcs érik. Különleges látvány találkozni a fákon a zöldellő banánokkal, fügével, hatalmas kiwikkel, amiket leginkább, csak a piacon lát az ember. De ekkor virágzik sok más növény is.

 Most egy néhány képpel azt szeretném bemutatni, mit is láthat itt az ember, a teljesség igénye és minden szakmai kommentár nélkül.






A pálmaház




























Ebből az épületből hurcolták el Bajcsy Zsilinszky Endrét





Emléktábla a ház falán










Zöldellő banánfürt a pálmaházban






































Kedvenc növényeim, ezek a hatalmas rovarfogó kancsókák:















És a világ legvalószínűtlenebb színű virágja, ez a neonnaracs-lila furcsaság



















Vestibulum nec ultrices diam, a feugiat lectus. Pellentesque eu sodales enim, nec consequat velit. Proin ullamcorper nibh nec malesuada iaculis. Donec pulvinar ipsum ac tellus ornare, quis vulputate lectus volutpat.