Józsefvaros Anno - Hatvany - Deutsch család
Csütörtök, 2016/12/08, 17:05:00 | Üdvözöllek Vendég | Regisztráció | Belépés

Hatvany - Deutsch család











Deutsch Ignác




    Deutsch Ignác (1803-1873) kezdetben apja szatócsüzletébe társult. Még húszéves sem volt, amikor 1822-ben szülővárosában létrehozta terménykereskedő cégét. Emellett különböző arisztokrata családoknál (pl. a gróf Zelenski családnál) volt kereskedő, hitelt nyújtó, úgynevezett „házi zsidó”. Az 1830-as évek végén már tekintélyes helyi kereskedőként kapta meg a trieszti Assicurazioni Generali biztosító társaság aradi képviseletét, és vált ezzel a biztosító üzletág hazai bevezetőjévé. 1844-ben az Aradi Első Takarékpénztár váltóbírálója lett.

1848–49-ben nemzetőrként vett részt a szabadságharcban.

Felesége, Abelsberg Teréz (1802–1863) ugyancsak vagyonos terménykereskedő családban született. Elsőszülött fiuk József(1824-1903), a második Bernát (1826-1893) volt. Két leányuk Róza (1829–1915) és Ernestine. A két fiú már fiatalon bekapcsolódott a család vállalkozásaiba.

Az 1850-es években részben a gőzvasút, részben a gőzhajózásnak a fejlődésének eredményeként jelentősen átalakult a magyarországi kereskedelem szerkezete: a gabona és általában a szemes termények szállítása került előtérbe. Ezt felismerve a család Pestre költözött, ahol Deutsch Ignác 1856-ban nagykereskedelmi jogot kapott a város magisztrátusától. Ebben nyilvános társává fogadta Bernát fiát.

Ignác megvásárolta a lipótvárosi Nádor és Mérleg utca sarkán álló, klasszicista épületet (Nádor u. 2.). Az épület egy részében a család lakott, más részében a cég tevékenységének befejezésig a „Deutsch Ig. és Fia” cég központja működött. A kereskedelem mellett a gazdaság több más ágában is jelentős szerepet játszottak, így az 1850–60-as években több vasútvonal (például a Kassa–Oderberg, Munkács–Beszkid vonalak) építésének fővállalkozóiként.

1864-ben alapították meg az Első Budai Gőzmalom Társulatot, amelynek vezetőségében a „Deutsch Ig. és Fia” céget Ignác József fia képviselte. Ugyanebben az évben Deutsch Ignác és Bernát részt vett a félmillió forint tőkével induló Concordia Gőzmalom alapításában.

Deutsch Ignác vagyonát főleg földvásárlásba fektette. Így például 1867-ben, a Budapest–Hatvan-vasútvonal építésekor egy brüsszeli banktól megvette a Grassalkovich család egykori hatvani uradalmát a teljesen leromlott állapotú kastéllyal, ami ezután egészen a második világháborúig igen fontos szerepet játszott a család életében. A földön eleinte főleg gabonát termesztettek a család malmainak, majd az 1880-as évek végétől a cukorrépa termesztésére tértek át.


Deutsch Ignác halála után két fia, József (1824–1903) és Bernát (1826-1893) vette át a családi vállalatbirodalom irányítását.

  József az 1864-ben alapított Első Budai Gőzmalmi Társulat vezetőségben képviselte a   családot (a Weisz és Brüll család mellett), Bernát pedig a „Deutsch Ig. és Fia” cég irányítását vette át.

1879-ben a király nemesi rangra emelte a két testvért, Józsefet és Bernátot, egyúttal engedélyezte nekik a „hatvani” előnév használatát. Lehet, hogy azért kaptak nemességet, mert Bosznia-Hercegovina bekebelezésekor (1878-ban) jelentős támogatást adtak a hadseregnek, de az is lehet, hogy egyszerűen csak vásárolták.

Az 1873-as tőzsdekrachot és hitelválságot Bernát vezetésével sikeresen lovagolták meg. A cég forgalma jelentősen nőtt; 1879-re már a Concordia Gőzmalom majdnem összes részvénye a Deutsch család kezében volt; a malom alaptőkéje időközben már 1 150 000 Ft–ra nőtt. A negyedik generáció két tagja, hatvani Deutsch Sándor (1852-1913) és unokatestvére, Hatvany-Deutsch József (ifj. hatvani Deutsch József, 1858–1913) 1879-ben, illetve 1884-ben lett a „Deutsch Ig. és Fia” vállalat társtulajdonosa.


     1882-ben Bernát már:


    a Concordia Gőzmalom alelnöke,
    az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókjának váltóbírálója,
    a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank váltóbírálója,
    a Magyar Jelzáloghitelbank igazgatósági tagja,
    az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarék igazgatósági tagja és
    a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósági tagja volt.

A család befektető tevékenysége az 1880-as évektől a répacukorfőzés felé fordult. 1881-ben a Deutsch, Kohner és Brüll cég megvásárolta a csődbe jutott nagysurányi cukorgyárat (Nagy-Surányi Cukorgyár és Finomító Rt.). A gyár 1882-ben Bernát elnökletével, 4,5 millió Ft alaptőkével kezdett termelni.

A nagysurányi gyár megvásárlása után alapítottak is három cukorgyárat:

    Hatvani Cukorgyár (1889),
    Sárvári Cukorgyár (1893),
    Oroszkai Cukorgyár (1893).


    http://hu.wikipedia.org








A család mauzóleuma a temetőben: