JV. Anno 2020.

 

A Ganz gyár

 
A Ganz vállalatok egy – az 1845-ös évben Ganz Ábrahám által alapított cég – a későbbi Budapest területén. Ez a cég eredetileg Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. névvel lett megalapítva. Ennek utódvállalatait, illetve az utódvállalatokból kivált, de a nevet megtartó vállalatok összességét értjük alatta.
1906-ban megalakult a Ganz Villamossági Rt. 1929-ben a Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. Később 1948-ban ebből vált ki a Ganz Árammérőgyár N. V. (ÁMGY), később Ganz Mérőgyár Kft.
Fő termékei gépek, vagonok, hajók, daruk, generátorok, transzformátorok, villamos fogyasztásmérők valamint egyéb villamos berendezések voltak.
1964-ben a Ganz Árammérőgyár N. V., Közlekedési Mérőműszerek Gyára (KMGY) és az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára (EKM) összevonásával jött létre a Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára, mely 1967-ben felvette a Ganz Műszer Művek nevet. A nagy cégek decentralizácíójánál a Ganz Műszer Művek újból három önálló gyárrá vált. Valamennyi megőrízte a Ganz nevet. A bázist alkotó központi gyár Ganz Műszer Művek EKM gyára átalakult Ganz Műszer Rt-vé, majd Ganz Műszer ZRt-vé.
 Az államosított Ganz gyár és a tőszomszédságában található járműszerkezeti részt gyártó MÁVAG összevonásával 1959. január 1-jétől a két üzem egy vállalatként, Ganz–MÁVAG Mozdony- Vagon- és Gépgyár néven működött tovább.
 1988-ban a Ganz-MÁVAG-ot sok kis cégre bontották és a „MÁVAG” nevet eltörölték. 1990 óta Ganz Holding Rt holdingtársaságként működik.
 A Ganz Danubius a Ganz vállalatok része. A Ganz mérnökei daruk tervezésével és gyártásával foglalkoznak alapvetően. Körülbelül 3500 Ganz daru van szerte a világban mindenfelé. A GANZ DANUBIUS Hajó és Darugyár munkatársai dolgoznak a daruk készítésénél.


(Részletek, és forrás: Wikipédia)
 








: )
 

Képek a gyár 2011-es állapotáról































Néhány Ganz által gyártott gép:


Hajógyári daru az újpesti hajójavítóban


És egy másik a volt hajógyár területén


UV villamos a Lánchídnál


Valamint egy ICS a Ferencvárosban


Ganz villamosok a Moszkva téren


 




És egyebek...


Ganz és társa kandeláber talpazata a rakparton


És egy kezelődoboz a Beszkárt részére




 

A MÁVAG

 

 
  A Kőbányai úti Gépgyár két elődcége az 1868-ban megalapított Magyar-belga Gép- és hajtóépítő társaság, valamint az Északi Járműjavító helyén létesült Magyar-svájci vasúti kocsigyár. Ez utóbbi cég készített az Alföld-Fiumei Vasút vontatott járműveinek nagy részét. Azonban 1870-re mindkét cég csődbe jutott és felszámolás alá került.
A két üzemet a magyar állam megvásárolta és közös irányítás alá helyezve 1870. augusztus 1-jével megalapította a Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárát és előbb MÁV igazgatóságának kezelésébe adta, majd saját igazgatóságot hozott létre. A gyár első igazgatója Zimmermann Frigyes volt. Az 1867. évi kiegyezés után elhárult az akadály a nemzeti ipar fejlődésének útjából, befejeződött az addigi mozdonyimport. A világgazdasági válság miatt a céget átmenetileg újra a MÁV kezelésébe helyezték. 1873. július 28-án leégett az egykori magyar-svájci kocsigyár épülete, melyet újjáépítettek, de ezután már nem a gyárhoz tartozott, hanem a MÁV saját főműhelye lett (→Északi Főműhely). A gyár első saját tervezésű mozdonya, 7-es szerkezetszámmal 1878-ban készült el. 1880-ban a gyárat a magyar kormány összevonta a diósgyőri vasgyárral és közös igazgatóságot hozott létre M. Kir. Államvasutak Gépgyárának és a Diósgyőri M. Kir. Vas- és Acélgyárak Igazgatósága, Budapesten névvel. 1881-től a gyár nagyobb hidak építésére is képes volt és számos hidat épített a MÁV és a Kassa-Oderbergi Vasút részére, valamint itt készült a Keleti pályaudvar vasszerkezete is. 1896-ban készítette el a gyár az Újpesti vasúti híd és a Ferencz József híd (ma: Szabadság híd) acélszerkezetét.
1898-ban kezdték építeni és 1903-ban adták át a budapesti Erzsébet lánchidat, mely a kor legjelentősebb hazai műszaki és építészeti teljesítményei közé tartozik.
A Magyar Királyi Állami Vasgyárak készítette el Európában a kor legnagyobb méretű és teljesítményű mozdonyának számító 105. szerkezetszámú, 601 sorozatú Mallet-rendszerű univerzális hegyipálya mozdonyt.
Az első világháború elvesztése kezdetben nem gyakorolt jelentős hatást a gyár életére. A tanácsköztársaság bukását követő román megszállás során elhurcolt és a trianoni békeszerződés által a szomszéd országoknak ítélt nagy számú korszerű mozdony miatt ugyanis a MÁV nem mondta le a háború alatt született megrendeléseit, így 1923-ig bezárólag több száz új mozdonyt szállíthattak.Ebben az időszakban a hídosztály két jelentősebb hidat: a dunaföldvári Duna-hidat és a Horthy Miklós (ma Petőfi) hidat.
1924-re készült el a gyár háború után első új gőzmozdonytípusa, el a magyar gőzmozdonygyártás talán legismertebb sorozata, a később európai hírnévre szert tett 122. gyári jelleg, a 424-es első példánya. Az 1930-as években a MÁVAG-ot is elérte az ipari formatervezés és az áramvonalasítás szele. Ennek jegyében és a Ganz gyár „ÁRPÁD”-gyorssínautóbuszainak konkurenseként született meg a 129. szerkezetszámú 242 sorozatú áramvonalas szertartályos gőzmozdony. A MÁVAG 1938–1939-ben 82 db Toldi könnyű harckocsit, 1940–1941-ben 59 db Turán típusú közepes harckocsit és 135 db Nimród típusú önjáró löveget, 1944-ben pedig 6 db Zrínyi típusú rohamlöveget szállított. Közúti járművek gyártásából is kivette a részét: 1944-ig 1337 db Botond terepjárót, 1853 db különféle LO-típusú tehergépkocsit és autóbusz-alvázat készítettek.
A Horthy István igazgatósága alatt létrehozott repülőgép-gyáregység 1939-ben kezdte meg a termelést: kezdetben WM–21 Sólyom és M 25 Nebuló típusú, majd 1942-től Re-2000 Héja, 1943-tól Arado Ar-96 típusú gépek készültek. A gyár 1944. december végén, Budapest ostroma idején szüntette be a termelést.
A gyár háború utáni első villamos mozdonya a VM10 gyári típusjelű öttengelyes fázis- és frekvenciaátalakítós mozdony volt,
Dízelmozdonyok tervezésére típusprogramot dolgoztak ki. A DVM2 gyári típusjelű 600 lóerős, nehéz tolató és könnyű vonali dízel-villamos mozdonyok első példánya a Ganz gyárral együttműködve 1954 végére készült el és a MÁV-nál M424,5001 pályaszámot kapta. Ez a típus 195-től M44 sorozatjellel készült és nagy sikert aratott.
Mivel az iparpolitika akkori vezetői a gőzmozdonygyártás megszüntetése és a dízelmozdony-gyártás erőteljes fejlesztése mellett döntöttek, nem látszott célszerűnek a járműszerkezeti részt gyártó MÁVAG és a gépezeti berendezésért felelős, időközben államosított Ganz gyár külön szervezetként való működtetése, így a két, amúgy is egymás tőszomszédságában található üzem egyesítése: így 1959. január 1-jétől a két üzem egy vállalatként, Ganz–MÁVAG Mozdony- Vagon- és Gépgyár néven működött tovább.


(Részletek, és forrás: Wikipédia)
 
 
 
Filmek:

 
 
 
Munkás újítások a MÁVAG-ban







A gyárrész 2011-ben

































És meglepetésemre 2012 januárra, teljesen felújították az épületet!








Egykori Mávag termékek:



TR-5 teherautó fülkéje




Héja II. vadászgép






Ganz - Mávag emlékek a későbbi időkből:








További filmek  Ganz-Mávag termékekről: Ganz - Mávag termékek

 



 

 

 

 

Vestibulum nec ultrices diam, a feugiat lectus. Pellentesque eu sodales enim, nec consequat velit. Proin ullamcorper nibh nec malesuada iaculis. Donec pulvinar ipsum ac tellus ornare, quis vulputate lectus volutpat.