Józsefvaros Anno - Fővárosi kenyérgyár
Vasárnap, 2016/12/11, 05:06:25 | Üdvözöllek Vendég | Regisztráció | Belépés

Fővárosi kenyérgyár










  A Százados út mentén fekvő gyárat, már 2009-ben lebontották. Nem is épült semmi a helyén, csak úgy, mint több helyen máshol a városban  pl: Ferencz József laktanya, Sertés vágóhíd, Nagyvásártelep. A megmaradt épület állapota egyre romlik, ajtók, ablakok bedeszkázva, minden összetörve, összefirkálva.







Álljon itt két korabeli újságcikk, a  régi, nagy múltú gyár megnyitásról:



A fővárosi kenyérgyár

A főváros legújabb közintézményét, a községi kenyérgyárat a múlt napokban megnyitották.
Minő eredménnyel lesz az új intézmény, ma még megállapítani nem lehet, de a városi kenyér árának a megállapításával a kenyér árát már hat fillérrel leszorította. A kenyérgyár megnyitása előtt az érdekeltek azt hirdették, hogy a városi kenyeret barnább lisztből sütik, mint a hasonló minőségű pékkenyeret. A hiresztelés nem bizonyult valónak. A városi kenyér semmivel sem barnább a pékkenyérnél és kétségtelenül közelebb áll a házi kenyérhez, mint a pékkenyér. A gyár vezetőségének föladata lesz, hogy a szerzett tapasztalatok alapján a kenyeret a nagyközönség izlésének megfelelően állítsa elő.

A községi kenyérgyárnak egyik legnagyobb érdeme, hogy a berendezésnél első sorban arra törekedtek, hogy a gyár föltétlenül tiszta és egészséges kenyeret produkáljon. A kézi erőt a minimumra redukálták s megtettek minden óvintézkedést, hogy csak tiszta kézzel juthasson a munkás a kenyérhez, illetőleg a tésztához.

Kétségkívül a legszebb hatósági föladat, hogy a város közönségnek a lehető legolcsóbb áron adjon jó, tiszta és egészséges kenyeret. Ez a föladat egészen kívül esik a házikezelés elvi kérdésén, mert ez egyszerűen a közönség érdekeinek köteles megvédése. Vitatni sem lehet, hogy a hatóság föladata, hogy a nehéz viszonyok között élő kiskeresetű polgároknak legalább a mindennapi kenyér megszerzését tegye lehetővé.

A községi kenyérgyár nem vállalkozás, nem üzlet, hanem a hatóság szocziális kötelességének a teljesítése s azért a községi kenyérgyár nem is lehet a városi háztartás jövedelmi forrása.

A községi kenyérgyár fölállításának a terve már akkor megvolt a városházán, a mikor a házikezelés elvi kérdése föl sem vetődött. Tizenhárom-tizennégy évvel ezelőtt foglalkoztak már a dologgal, később, a mikor Almády Géza lett a közélelmező-ügyosztály vezetője, a terveket is megcsinálták, de a főváros pénzügyi helyzete nem engedte meg a terv megvalósítását. A mikor javult a helyzet, Biró Henrik konkrét indítvány alakjában vitte napirendre a kérdést s Melly Béla, a közélelmező-ügyosztály vezetője és a tanács örömmel ragadták meg az alkalmat s a községi kenyérgyárat megnyitották. Ma már száznál több üzletben árusítják a városi kenyeret.









Az érdekes gyár a X. kerületben, a Százados-út és Juranits-utcza sarkán épült s minden helyiségben különös gondot fordítottak a tisztaságra. A mikor a munkás a gyárba megérkezik, meg kell fürödnie. A fürdőházban nagy közös medencze, fayanszkád, öt zuhany és négy mosdó-készülék várja a munkásokat. A fürdés a munka megkezdése előtt kötelező.

A fürdő mellett van az öltöző-helyiség, a hol minden munkásnak kis, elzárható szekrényfiókja van, a hol a munkaruhát őrzi. Munkába csak a munkaruhába öltözve állhat s a gyár vezetősége gondoskodik arról, hogy a ruha állandóan tiszta legyen.

A lisztet a háromemeletes főépület harmadik emeletére villámos fölvonó szállítja föl, a hol a liszt-előkészítő berendezések vannak elhelyezve. A harmadik emeletről két szitáló és keverőgépen át jut a liszt a tartóba, onnan a mérlegbe, s végül a földszinten lévő tészta csészébe. Az ónozott csészeformájú tartóban készítik elő a kovászt. Öt-hat órán át erjed a kovász s azután a csészét a dagasztó-gép alá tolják. Egy ónozott kar dagasztja a tésztát. A megdagasztott tésztát munkások szakajtják s a sütőterembe tolják. Öt gőzsütőkemenczében sütik a kenyeret. A kemenczét beforrasztott csövekbe zárt túlhevített gőzzel fűtik. A burgonyát asszonyok hámozzák és gép zúzza. A burgonyát nem vízben, hanem gőzzel telített edényben főzik meg.

A bemutatás alkalmával a vendégeket Melly Béla tanácsos üdvözölte.
Beszédében köszönetet mondott mindazoknak, a kik a kenyérgyár létesítése dolgában közreműködtek. Kijelentette, hogy a kenyérgyárral három czélt kiván szolgálni. Meg akarja javitani a kenyér minőségét, árszabályozó hatást kiván gyakorolni és esetleges inség esetén módot nyújt a fővárosnak arra, hogy olcsó és jó kenyeret juttasson a közönségnek.


Forrás:huszadikszazad.hu










És a gyár megmaradt része 2012-ben: