Józsefvaros Anno - A pártház ostroma
Csütörtök, 2016/12/08, 17:02:34 | Üdvözöllek Vendég | Regisztráció | Belépés

A pártház ostroma
















   A pártház ostromát, amely október 30-án, tíz óra tíz perckor kezdődött, döntően a gyűlölt ÁVH-sok lefegyverzésének és a vélelmezett politikai foglyok kiszabadításának szándéka motiválta. A többé-kevésbé spontán módon meginduló roham résztvevői különféle környékbeli felkelőcsoportokból verődtek össze, s mit sem tudtak arról, hogy a pártházban egy frissen kihelyezett katonai törzs ún. munkásmilíciák szervezésén dolgozik. ...









  Az események mindazonáltal a harc beszüntetése után vettek igazán tragikus fordulatot: a parlamenterként kilépő (s amúgy több beszámoló szerint is Nagy Imre követőjeként számon tartott) Mező Imre lelövése, majd a pártház elfoglalását követő véres lincselés aligha találhat felmentésre. Bár több védő szerencsésen elmenekült (köztük a későbbi KB-titkár Nemes Dezső, illetve Hollós Ervin), másokat pedig (így pl. az utóbb miniszterré előlépő Méhes Lajost) jobb érzésű felkelők mentettek meg a lincseléstől, néhány katona és pártmunkás a tömeghisztéria áldozatául esett. A legismertebb s legvérfagyasztóbb atrocitás áldozatává Papp József honvéd ezredes vált: a szívét kivágták a feldühödött lincselők. A másik elhíresült tragikus mozzanat az apparátusban dolgozó Kállai Éva nevéhez fűződik, ő ugyanis a pártházba behatoló fegyveresek elől menekülve kiugrott a második emeletről.




 A csata után. Szabadságharcos holtteste a téren.


  A lincseléseket követően újabb tömeges hisztéria színhelyévé lett a tér, hiszen egészen november 4-ig folyt az intenzív kutatás a feltételezett kazamaták után. ...Többen hallani vélték a mélyből segítségért könyörgőket, a 147 lenn rekedt foglyot, s a sajtóban is megjelentek cikkek az ÁVO föld alatti börtönéről.









A lincseléseket követően újabb tömeges hisztéria színhelyévé lett a tér, hiszen egészen november 4-ig folyt az intenzív kutatás a feltételezett kazamaták után. ...Többen hallani vélték a mélyből segítségért könyörgőket, a 147 lenn rekedt foglyot, s a sajtóban is megjelentek cikkek az ÁVO föld alatti börtönéről.




  Egy nagyon jó dokumentumfilm, amely bemutatja, nemcsak a pártház titkait, hanem megismerhetjük belőle a Tisza Kálmán téren történteket, valamint azokat a furcsa eseményeket is, amelyek a pártház belsejében zajlottak október 30.-án. Érdekes dolgok derülnek ki benne például Mező Imréről és halálának körülményeiről is.




  A pártház véres ostroma, amit számos fénykép és néhány filmfelvétel is megörökített, világszerte nagy hatást váltott ki, s hamar szimbolikus jelentőségre tett szert. A tragédia nemcsak a szovjet beavatkozás számára teremtett hálás ürügyet, de egyszersmind a megtorló, majd konszolidálódó Kádár-rendszer legitimációs érvéül is szolgált. Miközben a pártházból kihurcolkodtak az ostrom után ott megtelepedő hajléktalanok, s a világsajtóban megjelent képek nyomán megindult az ostromlók azonosítása (lásd ehhez Gábor Pál filmrendező téves azonosításának esetét!) és begyűjtése, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megemlékezései egyik fő színhelyévé avatta a Köztársaság teret.




Kiégett teherautó, alatta egy összeéget holttesttel.




 Az első nagygyűlésre még 1957 kora tavaszán került sor, s itt az újra pesti első titkárként (is) dolgozó Marosán György az alábbiakat mondta: "Nézzetek ezekre a falakra, mint a nyitott sebre, amelyből csurgott a vér! E falaknál mészárolták le a kommunistákat. Szentté válik ez a hely, ide kell majd zarándokolniuk még sok-sok évig az embereknek, de különösen a kommunistáknak, hogy el ne felejtsék a gyalázatot." S valóban, az ostrom első évfordulóján újabb gyűlést s emléktábla-avatást tartott a Köztársaság téri pártház előtt az MSZMP, s ismét csak Marosán némiképp hatásvadász szavait hallgathatták a megjelentek: "Azért gyűltünk egybe, hogy megfogadjuk, ha kell, tűzzel-vassal, ha kell, vérünk ontásával is megakadályozzuk, hogy október 23-a szégyene, október 30-a gyalázata még egyszer megismétlődjék! Tort ült itt az árulás, és a hősök vérét itta ez a tér."
A nyomozó hatóságok s a bíróságok úgyszintén különös jelentőséget tulajdonítottak az október 30-i ostrom megtorlásának. Eörsi László összegzése szerint az eseményekben való részvétel vádja 56 bírósági eljárásban szerepelt, s 106 vádlottból 36-ot ítéltek halálra és végeztek ki az eljárások befejeztével. Az ellenforradalomról kiadott ún. fehér könyv is kiemelt helyen foglalkozott a pártház ostromával, s a korban megjelent történeti munkák ugyancsak komoly kutatásokat szenteltek e témának. Hollós Ervin és Lajtai Vera "klasszikus" feldolgozásában a tényközlések mellett bőven jutott hely a segítségnyújtástól elzárkózó Nagy Imre s az ostrom főszervezőjének megtett Maléter Pál inszinuálására is. Hollósék könyvében éppúgy, mint a művük alapján készült hangjátékban (összeállította Asperján György) Maléter Pál adja ki a parancsot a pártház felszámolására, s ő az, aki - miután jelentik az épület elfoglalását - e szavakat intézi a fegyveresekhez: "Az elismerés nem marad el, bajtársak."

 László Ferenc








A lincselések


 
   Van néhány kép, amely jól érzékelteti azt, hogy mi is történt a Köztársaság téren 1956-ban. Az biztos, hogy az esemény hírhedté vált világszerte, de az
iszonyatos vérengzés kiváltásában nagy szerepe lehetett, az ÁVH rémtetteinek, és annak, hogy a föld alatt többen is földalatti börtönöket véltek felfedezni, valamint, hogy a szemtanúk elmondása szerint az ávósok egy hatalmas fehér zászlót tettek ki az ablakba, majd miután a tömeg, túlnyomóan fegyvertelen érdeklődők a pártház elé tódultak, halomra lőtték az embereket és nem kímélték a fehér köpenyes  egészségügyiseket sem, akik a sebesülteket próbálták ellátni.







Agyonlőtt rohamsisakos katona a pártház előtti füvön, a teherautók mellett.




Kivégzett ávós a pártház fala mellett. A kezébe politikai könyveket, feje mellé
Rákosi képet tettek. Érdekes, de a tányérsapkákat mindegyiknél otthagyták.





Meglincselt és összeégett ávós levágva egy fa mellett.




Egy másik levágott ávós, szintén a földön. A lábán még látható a drótkötél, amellyel
felakasztották. A kesztyűje és tányérsapkája mellette van, ám a csizmáját lehúzták róla.





Agyonvert ávós a téren. A kabátját letépték, aztán rádobták a testére.




Szabadságharcos és ávós holtteste egymás mellett.





A pártház 2011-ben




A pártház az évek során, kívülről semmit sem változott 


Azóta is ugyan az a csillagos korlát díszíti


A francia tudósító emlékszobra