A Thék féle gyár a nyolcadik kerület, Üllői út 66. alatt található, a Leonardo DV u. sarkán. Maga az épület hatalmas. Egy egész tömböt foglal el, két utca között. 3 házból áll, láthatólag a középsőt lebontották és másikat építettek a helyén, mert teljesen elüt a két szélsőtől. A házak számozása, A-B-C, de egybe tartozik az egész, ez teljesen tisztán látszik a két szélső épület alapján. Maguk a házak, életem talán legviccesebb épületei, de erről, majd a végén.

  Nagyon érdekesek az eredeti díszítések, stukkók, és szép a kapu is. Igaz az eredeti kapu, csak a 66C alatt maradt fenn, ez teljesen világos, ha megnézzük. Ez az egy van összhangban a ház stílusával.


 Thék Endre:


   Thék Endrét 13 évesen (1855) tanoncnak szerződtették Daubner Pál orosházi asztalosmesterhez. 1859-ben szabadult, ekkor kezdhette meg a céhlegények kötelező vándorlását az Osztrák birodalom területén. Később, mint asztalosmester hosszabb időt töltött külföldön (Bécs, München, Párizs) a műbútorgyártás tanulmányozásával. 1867 után tért vissza Magyarországra. 1872-ben Budapesten a Józsefvárosban megnyitotta asztalos műhelyét, melyet később gőzgéppel is felszerelt. Megvásárolta az Üllői út és a mai Leonardo utca sarkán álló Tauszig bútorgyárat. Gyára 1885-re Magyarország legnagyobb és legjobban gépesített bútorgyára lett. Historizáló-eklektikus munkái a korszak számos reprezentatív új épületében (operaház, Parlament, Károlyi István palotája, a Wenckheim palota, a Tőzsde és a Kúria) megjelennek. A múltidéző munkái közül a legjelentősebbnek a Hauszmann Alajos által átépített budai Vár berendezését tartotta. Ő készítette el a neoromán stílusban megalkotott Szent István termet gazdag fali dekorációival, román stílusú bútorzatával. Ezeket a bútorokat 1900-ban a párizsi világkiállításon is bemutatták. Ezekben a nagyszabású feladatokban a gyár kivitelező volt, az építészek által elkészített tervek alapján dolgozott.
 

A magyar iparművészet számon tartja gróf Andrássy Tivadar budai villájának ebédlőberendezését, melyet a Thék bútorgyár kivitelezett. Az ebédlő belsőépítész-tervezője a festő Rippl-Rónai József volt, aki nemcsak a bútorokat, a kerámia- és üvegtárgyakat, a kárpitokat és az üvegablakokat is megtervezte. Így a lett az Andrássy palota a magyar szecessziós művészet kiemelkedő alkotása.

Thék Endre az 1890-es években kibővítette gyárát, és zongoragyártásra is berendezkedett. Orosházán tanoncotthont alapított, alelnöke volt az Országos Ipartestületnek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának.

Forrás és részlet: Wikipédia

A korabeli gyár 2020-ban

Az eredeti kapu, az Üllői út 66C alatt:

 

 

Korabeli képeslap a gyárról:

A képeslap felirata: Nézd gyermekem, itt van a Thék-féle magyar zongoragyár, nagy saját árúháza. A Clotild őfenségének bérpalotájából költözött ide. Itt a magyar hangszer kipróbálására oly választék van, mint sehol, s ha kell, díjtalanul kapni nagy képes árjegyzéket.

 

  Ami a képeslapon megfigyelhető és furcsa, az az, hogy a 66C épület volt valószínűleg az áruház. Mellette látszik az egykori, tipikus gyárépület, amit lebontottak és felépült helyette a köztes ház. Viszont a 66A épület meg teljesen hiányzik, ezt később építették ezek szerint hozzá, a 66C mintájára és a stukkók is később kerültek fel, mert azok viszont egy összefüggő folyamatot alkotnak a mai teljes épület körül. A saroképület is igénytelenítve lett, vagyis átépítették.  Az Üllői úton, pedig már jár a villamos.

És most térjünk rá arra, hogy miért is ez a legviccesebb épület! :)

 

 Járjuk körül a gyárat, lehetőleg egy fényképező géppel, mivel anélkül nem sokat fogunk látni. Menjünk át a túloldalra és emeljük fel kissé magasabbra a fejünket, mint ahogy azt normál esetben hordani szoktuk. :) 
 Az épület körbejárása az Üllői út 66A-tól kezdődik. Fényképezzük le az összes stukkót, amin emberábrázolás van és otthon, szép sorjában, tegyük a képeket magunk elé, ahogy lefényképeztük. Mindjárt egy igen érdekes folyamat ábrázolódik ki a szemünk előtt.

A díszítés elemei, egyértelműen utalnak a gyár profiljára. A munkafolyamat azonban több, mint érdekes. Lássuk csak, miért:

  A hölgy félmeztelenül, gondtalanul heverészik, bal karjával nem tudom miért, de egy méhkaptárra támaszkodik, jobb karjával a magyar címert tartja, miközben érkezik 2 csapat fiatal angyalka, akik építőelemeket hoznak magukkal és felajánlják szolgálatukat. A két csapat egymástól független, nem is tudnak egymásról. Honnan derül ez ki?

 

  Innen, a következő képből. A két munkáscsapat itt fog kezet egymással, hogy szövetséget kössenek a munka idejére. Kezükben ott vannak már a szerszámok.

  A felépített gyárban, már szorgos munka folyik. Hogy jobban teljen az idő, ketten zenélnek a többieknek, míg azok a zongorát készítik.

  S miközben a munka halad, és az egyik brigád széket, egy másik asztalt készít, s többiek is javában foglalatoskodnak valamivel, egy éppen ráérő angyalka, koszorút helyez az azóta is semmit sem tevő, hanem nyugodtan pihengető hölgy fejére,  jutalomként. A hölgy mögött, a T.E. Thék Endre monogram látható.

Ehhez kapcsolódóan, még annyit, hogy a gyárban, több nagy munkássztrájk is folyt.

Az 1800-as évek végén két sztrájk volt: a munkaidő csökkentése miatt, majd a bércsökkentés miatt, mert Thék Endre a bárói cím megszerzéséhez szükséges összeget, így kívánta magának biztosítani. Az 1904-ben kitört sztrájk, 6 hétig tartott és hatalmas veszteségeket okozott a gyárnak. Thék Endre halála után, (1919-ben) a gyár Morbitzer Ernő igazgatósága alá került, majd a világgazdasági válság után csődbe ment.

A Thék család  sírja a Köztemetőben