Aztán egyszer a sors is, úgy látszott kedvezett nekem, mikor is felkerestem a helyet és megkérdeztem a kapuőrt, hogy lehetséges-e?
Mint kiderült szerencsém volt, ugyan is, mint elmondta, másnap a pályán nyílt nap lesz, és a hely szabadon látogatható, sok rendezvénnyel.
Másnap tehát visszamentem és sikerült közelebbről is megcsodálnom ezt a régies hangulatú lelátót. Talán annak is köszönheti még a meglétét, hogy nem építették át, hogy nem látogatják olyan sokan a pályát és nem is kell, olyan komoly biztonsági előírásokat betartani.
A lelátóról amúgy fantasztikusan jó kilátás van nem csak a BKV, hanem a mögötte lévő MTK pályára is.
De nézzük csak, mit is tudhatunk meg a BKV csapatáról:
A labdarúgó-szakosztály, 1912 nyarán alakult meg, az akkori BKVT néhány tisztviselőjének kezdeményezésére. A két bordó-fehér színű felszerelést saját pénzből vásárolták.
Az első három év más hivatalok, elsősorban az Általános Hitelbank hasonló szervezetű tisztviselőivel lejátszott barátságos mérkőzésekkel telt. A bajnokságban először 1915-ben vettek részt. A Thököly és a Mexikói út kereszteződésénél felépült a BKVT sporttelepe, az úgynevezett „Nova pálya”, tulajdonosai az egyesületet a Hadibajnokság II. osztályába osztották be. 1918. szeptember 5-én a csapat új neve Budapesti Egyesített Városi Vasút Egyesülete (BEVVE) lett.
A Tanácsköztársaság után a támogatás hiánya, a villamosvasúti dolgozók helyzete miatt a szakosztály megszűnését eredményezte, a csapat az MLSZ bajnokságából is visszalépett. Az elkövetkezendő években az egyesület különböző díjmérkőzéseken vett részt, elsősorban a fővárosi üzemek részére kiírt polgármesteri serlegekért játszott.
1923. január 1-jével összevonta a különböző vasúttársaságokat BSZKRT néven. A labdarúgó-szakosztály erősödni kezdett. 1926-tól a bordó-fehér mez helyett már kék-sárga szerelésben játszik a csapat. 1928-ban megnyerték a bajnokságot. Az utánpótlás csapatok is számos első helyet szereztek.
A labdarúgó-szakosztálynak ebben az első aranykorszakában már nemcsak a vállalat tisztviselői szerepeltek a csapatban, de kalauzok, kocsivezetők, szerelők, pályamunkások is.
Az 1930/31-es bajnoki évben edzőmérkőzésen, 4:1-re verte a magyar profi válogatottat; legyőzte az Újpestet, a Nemzeti Bajnokságban szereplő Vasast, a Szegedet. Az amatőr csapatok közül ebben az esztendőben a BSZKRT SE szerepelt legtovább a Magyar Kupában.
A magyar labdarúgó sport átszervezése, az új rendszer kiírása a BSZKRT-ot is a Nemzeti bajnokság B. osztályába, a későbbi NBII-be sorolta. Az 1939/40-es évi bajnoki idényben sikerült az első osztályba jutniuk. A csoportbajnokságban harmadikok lettek az SBTC és a DiMÁVAG mögött. Az első osztályozón Diósgyőrött a DVSC ellen 2:1-es eredményt értek el, majd az MTK-pályán 5:2-re győztek a DiMÁVAG ellen, ami biztosította az első osztályba történő feljutást.
1945-ben a csapatot a BLSZ I.-be sorolták be. A Budapest bajnokságban 3. helyen végeztek. Az 1945/46-os kétfordulós bajnokságban is ezt a helyezést ismételte meg.
Az NBII-ben az első évben 9., majd 3. helyen végeztek. Az 1948/49-es évben az NBII Keleti csoportjában bajnokságot nyerve ismét jogot szereztek az elsőosztályú szereplésre, az idény végén kiesett. A következő idényt mégis az első osztályban tölthette, mert a szakszervezetek ipari átszervezése következtében (MATEOSZ beolvasztása) ismét jogot nyert az élvonalhoz, Budapest Előre néven. 1951-től kezdődően három éven keresztül a II. osztály élcsoportjában szerepelt.
A három egyesület fúziójának következtében az NBII-es helyet a Budapest Törekvés foglalta el, míg az FVV Törekvés a BII osztályban küzdhetett a bajnoki pontokért. A szétválást követően megalakuló Előre SC labdarúgó-csapata az NBII-be nyert besorolást, és váltakozó sikerekkel egészen 1966-ig ott szerepelt.
Az NBII-es szereplés egy évig tartott. Ezt követően egy év második vonal (NBI/B), majd ismét az NBII következett. A sportág átszervezése folytán 1974/75-ben a csapat az NBIII-ba került, két év bronzérem után megnyerte a bajnokságot. Az 1982/83-as bajnokságra ismét átszervezték a magyar labdarúgást. Ennek következtében a csapat a területi bajnokságba nyert besorolást. A Duna-, majd a Kőrös-, ezt követően a Mátra-csoportban történő szereplés után ismét a Duna csoport következett. 5 évig ebben a csoportban szerepelt a csapat.
1999-ben feljutottak a másodosztályba. 2001-ben bajnoki címet szereztek az NB I/B Keleti-csoportban, de az első osztályba való feljutást nem vállalták, elsősorban anyagi megfontolásból.
2012. 02.15.-én a BKV Zrt. vezetősége arról értesítette a sportklubot, hogy megromlott anyagi helyzete miatt nem tudja tovább finanszírozni a tevékenységét, és ezért február végén megszünteti.
A BKV Előre Stadionja a VIII. kerületi Sport utcában található, az MTK Stadion tőszomszédságában. A befogadóképesség jelenleg nagyjából 2500 fő, egy nagy fedett főlelátóval rendelkezik. Néhány éve a főlelátóval szemben volt egy állóhelyi rész, ám ezt lebontották. A főlelátót már a 20-as években megépítették.
Forrás és részletek: Wikipédia
A BKV pálya 2012-ben:
végig lehet nézni egy meccset. :-)
És az igazi retro érzés, ami felidézi az emberben az 1920-as éveket.
A faborítású tetőszerkezet.
Futók csoportja, korabeli szerelésben, a főépületen.
Igazi unikum ez az Ikarus 280-as, még ráncajtós buszkülönlegesség.
A BKV csuklós busza, lőtérré alakítva.
Vívás bemutató a nyílt napon.