Régi betegsége, a heveny
hörgőgyulladás, 1878 áprilisában lépett fel ismét, súlyosabb alakban,
míg végül a Petőfi-szobor 1882. október 15-i avatásán megfázott, s
tüdőgyulladást kapott. Ettől kezdve állapota fokozatosan romlott. 1882.
október 22-én déli 12 órakor hunyt el Budapesten, a Magyar Tudományos
Akadémia palotájában, élete 66-ik, házasságának 42-ik évében.
Temetésére 24-én, délután 3 órakor került sor a Kerepesi temetőben, a
református egyház szertartása szerint. Végső nyughelyére az akadémia
tagjai testületileg kísérték. Ravatalánál Gyulai Pál, Szász Károly és
Török Pál református püspök tartottak gyászbeszédet. Később a
Margitszigetről áttelepített tölgyeket ültettek a sírja fölé. Sírja,
Stróbl Alajos szobrászművész és Kallina Mór építész alkotása.
Forrás: wikipédia
A síremléket beborító öreg
tölgyfák, és az, hogy egy útelágazásnál van elhelyezve, Arany János
sírja, szerintem az egyik leghangulatosabb emlékmű a temetőben. Mindig
frissen borítják a virágok, nemzeti szalagok, mécsesek. Érdemes megnézni minden évszakban, különösen ősszel és télen.
Tavasz...
Nyár...
Ősz...
Tél...
Tavasz...
Nyár...
Ősz...
Tél...